Nyomtat   -   www.veml.hu

Előadássorozat a Jutasi úti lakótelepről és környezetéről
2015-01-05 15:41

Magyarországon ma minden ötödik, Veszprémben minden harmadik ember lakótelepen él. Városunkban 20 ezer ember megy haza lakótelepi lakásába, oda tartoznak, ott érzik magukat otthon és azt, hogy hazatérnek. A lakótelepi lakások, épületek és környezetük felújítása, a városrész táji jellemzőinek, történetének és közösségeinek megismerése remélhetően fontos szerepet fog játszani a Jutasi úti lakótelep – a Smaragdváros jövőjét illetően. Ehhez szeretnénk hozzájárulni a 10 részes előadássorozatunkkal. 

A telepi lakások átlagos alapterülete és komfortfokozata korábban vonzerő volt a fiatal családok számára, a rendszerváltozás utáni drasztikus energia-áremelkedések miatt ma a lakótelepek egyik jelentős hátrányává vált. Építésük után 40 évvel a panellakások társadalmi, építészeti, műszaki, kivitelezési, városépítési szempontból is sok kívánnivalót hagynak maguk után. Mi lesz a lakótelepeken lakó sok százezer emberrel? Mindenki sajnos nem költözhet zöldövezeti lakásba, kertvárosi luxusvillába. A lakótelepi lakások, épületek és környezetük felújítása, a városrész táji jellemzőinek, történetének és közösségeinek megismerése remélhetően fontos szerepet fog játszani a Jutasi úti lakótelep – a Smaragdváros jövőjét illetően. Ehhez szeretnénk hozzájárulni a 10 részes előadássorozatunkkal.

Az első két előadás a városrész régmúltjába kalauzol bennünket.

  1. A Munkácsy utca kialakításakor, 1972-ben, Csányi Marietta és Raczky Pál által folytatott ásatások során került napvilágra a lengyeli kultúra egy fejlett települése a Jutasi útnak ezen a részén. 1985-ben, gázvezeték-építés során a Petőfi Sándor és a Madách Imre utcákban folytatódott a leletmentés. 2003-ban, a sporttelep és a Barátság Park közötti terület parcellázása során, Regenye Judit vezetésével folytatódtak az ásatások, amikor neolitikus lengyeli kultúra, továbbá a rézkori Balaton–Lasinja kultúra nagy kiterjedésű telepét és több sírt tártak fel.

  2. A Jutasra vezető út évszázadokon át a Séd vonalát követve a mai Fenyves utca volt. A mai Jutasi utat Aranyosvölgyi útnak hívták, mivel a völgy keleti oldali magaslatán haladt.  Nevét az Aranyos-forrásról kapta, amelynek kristálytiszta víztükre a napsütésben aranysárga színt játszott. Az ősi forrás jóízű vizéből a 20. század elején még ihattak a Temetőhegyről Jutaspusztára és a Jutasi vasútállomásra az egykori gyalogúton menők. Ekkor az Aranyos-völgy a veszprémiek kedvelt kirándulóhelye is volt. A mostani utat az 1873-ban megnyílt Veszprém-külső pályaudvarral egyidejűleg adták át a forgalomnak.




E-mail:: leveltar@veml.hu