Nyomtat   -   www.veml.hu

Veszprémi Történelmi Szalon 9.
2013-02-14 15:02

VÁÉV egy hajdan volt nagyvállalat
2. A házgyár megnyitásától a felszámolásig

Szeretettel hívjuk és várjuk 2013. február 21-én 16:30 órára a Városi Művelődési Központ (volt HEMO) nagytermébe, ahol folytatjuk a VÁÉV-ről megkezdett beszélgetésünket. Ezúttal a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat nagy építkezéseit, beruházásait, a vállalt működését, belső életét tekintjük át a házgyár felavatásától (1975) a vállalat felszámolásáig (1989) képek, filmek és visszaemlékezések segítségével. A beszélgetésben felidézzük az ÉPÍTŐK legendás kézilabdacsapatának megalakulását és arra is választ keresünk, hogy mi vezetett a vállalat felszámolásához, s mi lett a dolgozók sorsa megszűnése után.

A VÁÉV megalapítását követő szervezeti változások után sajátos építőipari profilt alakított ki a megyében. Fő tevékenysége építőipari létesítmények (lakásépítés, kommunális létesítmények, középületek, szállodák, ipari létesítmények) kivitelezése, az építőipari szerkezetek és szerelvények ipari előregyártása, anyag-előkészítő és feldolgozó részlegek üzemeltetése, kiegészítő tevékenysége a műszaki tervezés volt.

A Gazdasági Bizottság 1970-ben döntött arról, hogy Veszprémben házgyár megépülhet. A VÁÉV saját erőből megvalósított beruházását, hazánk kilencedik házgyáraként, 1975. március 9-én avatták fel. Bár a veszprémi házgyár szovjet technológiát alkalmazott ugyan, de a szakemberek, a kecskemétihez hasonlóan a Larsen Nielsen házgyár után a legkorszerűbbnek tekintették. 1976-tól a vállalat közel 30 ezer lakást épített szerte az országban, de a határokon túl is (például Káposztásmegyer, Békásmegyer, Líbia, Irak). Óvodák, iskolák, művelődési ház, filmszínház és a megyei kórház új szárnya is nekik köszönhető, mégis az első építőipari nagyvállalat, amely felszámolásra került.

A cég a nyolcvanas évek elején, direkt kormányzati utasításra nagyszabású iraki beruházásba kezdett, amely több százmilliós veszteséggel zárult. Igaz, ennek egy részét a költségvetés átvállalta, de ez sem volt elég a vállalat megmentéséhez. 1982-84 közötti három év alatt a tartozásuk már elérte az egymilliárd forintot. A veszprémiek az ismételt állami beavatkozásban reménykedtek, de hiába, mint ahogy a székesfehérvári Alba Régia Építőipari Vállalattal tervezett fúzió is elmaradt. Közben a házgyári technológiát a nagy pénzszűke idején, 1986-ban az állam eladta 240 millióért. A felszámolási eljárás 1987. március 5-én kezdődött. Az eljárás irányítóinak nehéz feladatot kellett megoldaniuk: 2500 dolgozó sorsával foglalkoztak, kivitelezőt kerestek a megkezdett beruházásokra, vevőt a termelő eszközökre, épületekre. A társaság felszámolását 1989-ben fejezték be úgy, hogy a vállalat tartozást nem hagyott maga mögött, mi több a szavatossági és garanciális munkák elvégzésére is volt kapacitásuk és fedezetük. Igaz, ekkor a cég már nem volt sehol, a pénz az állam zsebébe vándorolt.

25 évvel a megszűnése után sincs olyan ember az országban, aki ne hallott volna a cégről. Ha máshol nem, akkor a férfi kézilabda meccsen, amikor a szurkolók az „ÉPÍTŐK” nevet skandálják, s ilyenkor nem a csarnok kivitelezőit, hanem a világhírű csapat alakuláskori névadóját éltetik, amely történetesen a VÁÉV volt.

Egy kis veszprémi ÉPÍTŐK kézilabda-történet:
1953-ban Haladás SK férfi kispályás kézilabdacsapata (Korcsog András, Kunovics György, Lukász Pál, Merényi Gyula, Oszvald Sándor, Pauli Ferenc, Sági Mihály, Sineger Dezső, Veszprémi József) az NB I. osztályában 8. helyezést értek el. 1977-ben a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat (VÁÉV) átvette a BVTC színeiben játszó, az NB II-ből akkor kiesett férfikézilabda csapatot, amelynek 1979-ben sikerült visszakerülnie, a következő évben az NB I/B-ben, 1981-től az NB I-ben játszott. A következő negyedszázad során Veszprém város sportéletében példátlan, a magyar sportban sem gyakorinak tekinthető eredményeket produkált városunk férfikézilabda csapata. A nyolcvanas évek közepén kétszer, 1992-től több mint tíz alkalommal nyerte meg a csapat a magyar bajnokságot. Hasonló, vagy talán még valamivel jobb eredményeket ért el a férfikézilabda Magyar Kupa küzdelmeiben. Volt olyan évad, amikor az együttes megnyerte a nemzeti Bajnokságot, a Magyar Kupát és az Európa Kupát is. 2001 tavaszától az átalakított és kibővített Március 15. utcai sportcsarnok ad helyet a csapat játékainak. A csapat sikereinek kovácsai közül néhány játékos: Csoknyai István, Éles József, Gál Gyula, Gulyás István, Gyurka János, Horváth Gábor, Pásztor István, Perez Carlos, Sótonyi László, Sterbik Árpád, Szathmári János, Végh József, Zubjuk Igor, Zsigmond György. A veszprémi férfikézilabda-csapat tagjai közül olimpiákon szerepeltek: 1988-ban, Szöulban 4. helyen szereplő csapatnak Gyurka János; 1992-ben Barcelonában 7. helyen végzettek között Csoknyai István, Éles József, Perger Zsolt, Zubjuk Igor; 2004-ben, Athénban 4. helyen végzettek között Diaz Ivo, Fazekas Nándor, Gál Gyula, Iváncsik Gergő, Pásztor István, Perez Carlos voltak tagja. 1977 és 1981 között és 1986-ban Veszprémi Építők; 1982–1985 VÁÉV Építők; 1987–1990 VÁÉV Bramac néven szerepelt. 1991. februártól VÁÉV–Bramac SE helyett a Bramac SE Veszprém, 1993. januárban a Fotex Veszprém SE nevet vette fel. 2005-től új neve: MKB Veszprém KC. 2008-ban az MKB Veszprém a Kupagyőztesek Európa Kupájának győztese, és tizenhatodik alkalommal nyerte el a magyar bajnokság aranyérmét.





E-mail:: leveltar@veml.hu