Nyomtat   -   www.veml.hu

Az Esterházy-család cseszneki ága - konferencia
2011-09-26 08:46

2011. október 6–7-én két napos konferenciát szenteltünk a Veszprém megye cseszneki járásába tartozó községek nagy részét birtokló Esterházy-család történetének megismerésére. Az Esterházy Dánieltől (1585–1654) származó családi ág 1636-ban szerezte meg a cseszneki uradalom birtokait (Csesznek, Csetény, Réde, Bakonyszombathely, Sikátor, Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Dudar, Bakonyoszlop, Ácsteszér, Olaszfalu, Veim puszta, Románd, Csatka, Esztergár) és kisebb-nagyobb változásokkal egészen 1945-ig bírta azokat. A család Szlovák Nemzeti Levéltárban őrzött levéltárában fennmaradtak a birtokok igazgatásával és gazdálkodásával kapcsolatos iratok, amelyek nélkül az uradalom kötelékébe tartozó falvak és lakóinak  XVII–XVIII. századi története nem ismerhető meg. Levéltárunk munkatársai több alkalommal végzett pozsonyi kutatásuk során feltárták és jegyzékelték a birtokokra vonatkozó iratokat. Konferenciánk célja e munka és a feltárt iratanyag bemutatása mellett a család ezen ágának történetére vonatkozó egyéb kutatások és a személyes emlékek megismertetése, illetve ezáltal a továbbiakban folytatandó kutatás lehetséges irányainak kijelölése volt. Az elhangzott előadások tanulmánykötetben történő megjelentetését tervezzük.

Az Észak-Dunántúl, a Felvidék és különösen Veszprém megye török hódoltság utáni birtoklás- és társadalomtörténetét nem lehet az Esterházy-család levéltára/levéltárai nélkül kutatni. A Esterházy család cseszneki ágának levéltára a pozsonyi Szlovák Nemzeti Levéltárba került, amely a rendszerváltásig csak korlátozottan volt kutatható, így annak magyar vonatkozású anyagát kevesen ismerték, még kevesebben publikálták. A Veszprém Megyei levéltár munkatársai négy évig jártak ki Pozsonyba, hogy feltárják, jegyzékeljék és a Veszprém megyei vonatkozású iratokat mikrofilmeztessék, így téve kutathatóvá a Pozsonyban lévő családi levéltárat.
A konferenciát nem egy kutatási program lezárására, hanem éppen elindítására szántuk, hogy felhívjuk a figyelmet erre az értékes forrásbázisra.
Az előadásokat igyekeztünk úgy összeállítani, hogy felvillantsuk a Pozsonyban lévő családi anyag gazdagságát, kutatási lehetőségeit, de érintsük a család történetének más megközelítési lehetőségeit is. 

 Az Észak-Dunántúl, a Felvidék és különösen Veszprém megye török hódoltság utáni birtoklás- és társadalomtörténetét nem lehet az Esterházy-család levéltára/levéltárai nélkül kutatni. A XVII. század közepétől az említett terület legnagyobb birtokosa lett az Esterházy-család. Az Esterházy család cseszneki ágának jelentős birtokai voltak Trencsén, Bars, Nyitra és Pozsony megyékben, Fejér megyében (Sárosdi uradalom), Vas megyében (Kám, Csönge, Sitke, Ondód, Sár), Sopron megyében (Peresznye, Beled, Kőhalom) és Veszprém megyében (Ácsteszér, Csesznek, Lókút, Gyirót, Magyarszentkirály, Németszentkirály, Magyarszombathely, Németszombathely, Szentlászló, Réde és Sikátor).

Mint tudjuk, a pápai „archívum”, az Esterházy-család ifjabb, fraknói grófi ágának levéltára a háború alatt, majd az 1956-os pusztulás következtében legnagyobbrészt megsemmisült. Az Esterházy-uradalmak közül a pápai és cseszneki uradalmak Magyarországon őrzött iratai jórészt elhamvadtak. A megmaradt részeket a kisebb családi levéltárak fondjai közé helyezték el, melyekhez az ugodi plébániáról az 1950-es években beszállított lajstromozott iratok és leveleskönyvek és a devecseri domíniumból megmaradtak csatlakoztak. Csupán töredékes – bár nagyon értékes – Esterházy-uradalmi iratok kerültek a Veszprém Megyei Levéltár és a pápai Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum gyűjteményébe.

A forráshiánynak köszönhetően szinte semmit nem tudunk a cseszneki uradalom működéséről és az uradalomhoz tartozó települések történetéről. Addig, amíg kiváló feldolgozások születtek a tatai és gesztesi, a csákvári és a pápa-ugod-devecseri Eszterházy-uradalom működéséről, gazdálkodásáról, addig a cseszneki uradalom esetében ez nem mondható el. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás után fellendülő helytörténetírás sem tudott eredményeket felmutatni ezen a területen.

Az Esterházy-család cseszneki ágának felvidéki birtokain megmaradt archívuma a Szlovák Nemzeti Levéltárba került. A Pozsonyban őrzött dokumentumokról csak részben készült biztonsági másolat a Magyar Országos Levéltárban, amely a család okleveleit és jogbiztosító iratait tartalmazza, de az uradalom községeit érintő igazgatási iratokról, levelezésekről (amelyek a levéltár nagyobb és eddig kiaknázatlan részét képezik) csupán alapinformációink voltak. A tervezett konferencia ezt a hiányt szeretné pótolni, felhívva a figyelmet az eddig kevésbé hasznosított forrás-együttes jelentőségére.

Az Esterházy-család cseszneki ága Magyarországon elpusztult levéltárának feltárására és pótlására a Veszprém Megyei levéltár 2007–2008-ban kapott lehetőséget az NKA Levéltári Kollégiumától. A pályázat segítségével három levéltáros kollégánk (Boross István, Jakab Réka és Márkusné Vörös Hajnalka) dolgozott két hétig Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Levéltárban. A rendelkezésre álló idő alatt az Esterházy-család cseszneki ágának közös levéltárából a Muraközy József által (1783-ban) rendezett, majd az új rendezésű iratokból elsősorban a Veszprém megyei családi birtokra vonatkozó részeket tekintették át. A darabszinten átnézett közel 5000 oldalnyi iratról számítógépen excell formátumban lajstromot készítettek és a legértékesebb dokumentumokról mikrofilmmásolatot kértek. A kutatás eredményeiről tanulmányt készítettek (Levéltári Szemle 2008/1) és a feltáró jegyzékeket az érintett megyék levéltárainak is rendelkezésére bocsátották.

Az Esterházy-család cseszneki ága Szlovák Nemzeti Levéltárban őrzött iratainak feltárása és közkinccsé tétele így nem csupán a Veszprém megyei történetírásnak, hanem az országos agrár- és uradalomtörténeti kutatásoknak is fontos forrásává válhat.





E-mail:: leveltar@veml.hu