A veszprémi zsidóság deportálásának 65. évfordulója

Írta: leveltar
2009.06.19. 09:16
kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás
Facebook Tweeter iwiw RSS

2009. június 19-én levéltárunkban emlékeztünk meg a veszprémi zsidóság 65. évfordulójáról. Rendezvényünkhöz a veszprémi zsidóság múltját bemutató kerekasztal beszélgetés és kiállítás kapcsolódott.

A kiállítás bemutatja a veszprémi zsidóság legkorábbi dokumentumai, továbbá felvillant néhány képet a „régi békeidők”-ből, majd az azt szétromboló jogfosztás időszakából. A folyamat jelképe lehet az egykor híresen szép veszprémi zsinagóga megszentségtelenítése, gettóvá alakítása.


 Veszprém város zsidó közössége a XVIII. század első felében megindult bevándorlás következtében jött létre. Az itt megtelepedő családok a város két földesura, a püspök és a káptalan joghatósága alatt szervezte meg gazdasági életét és teremtett magának egzisztenciát. A számban egyre növekvő városi zsidóság 1750 körül hozott létre hitközséget, mely a közösséget képviselte a földesúr előtt. Életét és kötelességeit a földesúr által jóváhagyott statutum szabályozta. A zsidók letelepedésükért, vállalkozásaik működtetéséért és jogaik védeleméért földesuruknak fizettek, aki mindaddig, amíg érdekei nem sérültek, nem akadályozta őket tevékenységükben. Vallási életük megszervezéséhez segítséget nyújtott, intézményeik részére fizetés ellenében helyet biztosított. A zsidóság elsőfokú bírói fóruma mindvégig a püspöki, illetve káptalani úriszék volt: itt tárgyalták a közösség belső konfliktusait, a különböző adóssági pereket és más, a zsidóság és a városi lakosság közti ügyet.


 A veszprémi zsidóság a XVIII. század óta működő ún. héderek helyett – uralkodói nyomásra – 1805-ben alsófokú iskolát alapított. Fiataljaik a század közepétől pedig egyre nagyobb számban a piarista gimnáziumban tanultak. Az elemi oktatás számára 1851-ben építettek iskolát, majd annak leégése után, 1895-ben újabb iskolaépületet.


 A kongresszusi irányzathoz tartozó veszprémi hitközség az ország jelentős közösségei közé tartozott, rabbijai gyakran meghívott, országos hírű teológusok és hitszónokok voltak. A közösség 1865-ben nagy anyagi áldozatok árán új zsinagógát épített.
 Segélyegyletei révén gondoskodni tudott minden tagjáról. Nagyarányú értelmiségének köszönhetően a város elitjébe is bekerült, legtehetősebbjei virilisként a városi tanácsnak is tagjaivá lettek. A polgárosodásban mind nagyobb szerephez jutó zsidóság Veszprém gazdasági életében is vezető szerepet vitt.
A vészkorszak kezdetekor a város ügyvédeinek, orvosainak nagy része, de főképpen az iparosok és kereskedők többsége a zsidóság köréből került ki. Ezt a dinamikus közösséget fosztotta meg erejétől a korabeli politika, és végül engedte elpusztulni.


Kapcsolódó dokumentumok:

A rendezvényen készült fotók: