„Közigazgatás egykor és ma” című tudományos konferencia

Írta: leveltar
2009.09.17. 12:43
kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás
Facebook Tweeter iwiw RSS

A konferencia megrendezésére az 1000 éves megyék rendezvénysorozat keretein belül került sor. A rendezvény szervezői a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár (Veszprémi Érsekség képviseletében), valamint a Veszprém Megyei Levéltár (az ülésnek otthont adó Veszprém megye, illetve az ülést támogató Pest és Zala megye képviseletében) voltak. A rendezvény apropóját Szent István veszprémi püspökség részére kiadott adománylevele keltének millenniuma adta. A konferencia célja volt bemutatni azokat az elmúlt másfél-két évtizedben folytatott kutatásoknak az eredményeit, amelyek a történetírás Magyarország (köz)igazgatásáról alkotott képét alapvetően változtatta meg és módosította. A rendezvény szervezésekor támaszkodva az adománylevél együttesen egyházi és világi vonatkozására (egy püspökségnek szóló adománylevélben történik a mai megyék elődeinek első írásos említése), arra történt kísérlet, hogy párhuzamosan tárgyaljuk az egyházi és világi igazgatás kérdéseit. 


A rendezvény két napján mindösszesen 17 előadót hallgathatott meg a közönség. Az előadók kiválasztásánál két szempont figyelembe vételére törekedtünk. Egyrészt megszólítottuk azokat a személyeket, akik az elmúlt évtizedekben foglalkoztak az igazgatástörténettel, az adott kutatási terület elismert szakembereinek számítanak, másrészt igyekeztük bevonni azt a fiatal kutatónemzedéket, aki épp az elmúlt másfél évtized kutatásaiban vettek részt, jelentősen hozzájárulva az új eredmények megszületéséhez.

Szeptember 17-én a veszprémi egyházmegye évezredes múltját mutatták be az előadók. A két szekcióban elhangzott előadások három csomópont köré lettek felfűzve: Az egyházmegye a középkorban (Érszegi Géza, Karlinszky Balázs, Bilkei Irén); az egyházmegye 18. századi újjáépítése (Siptár Dániel, Dénesi Tamás, Mihalik Béla, Hermann István, Jakab Réka); az egyházmegye 20. századi története (Mózessy Gergely, Gárdonyi Máté). Mint az fentebbi felsorolásból is kitetszik, az utóbbi évek kutatásának fő csapásiránya a katolikus újjászületés időszaka, amely a volt Hódoltság területén lévő egyházmegyék, így a veszprémi esetében is a török kiűzését követően, a 18. században volt. A 16. század derekára a reformáció és a török hódítás együttes hatása következtében gyakorlatilag megszűnt egyházmegye. Szűk két évszázadnak kellett eltelnie az újjáépítésnek, az egyházszervezet, a birtokigazgatás, sőt magának a katolikus hitnek az újjáélesztésének a megindulásáig ezen a területen. Az ekkor kialakuló egyházi viszonyok mindmáig meghatározóak a térségben. Kialakulásuk folyamatának megismerése elősegíti a mai viszonyok megértését is.

A konferencia második napján, szeptember 18-án a megyerendszer változásainak bemutatásával folytatódott. Két korszak, a középkor (Zsoldos Attila, C. Tóth Norbert, Horváth Richárd, Tringli István) és a kora újkor (Dominkovits Péter, Szíjártó István, Szántay Antal) vizsgálata került előtérbe, lévén, hogy az elmúlt évek kutatásai elsősorban ezekre az időszakokra vonatkozóan hoztak új ismereteket. Meg kell itt említeni a megyék szerepének módosulását, amelyet a korábbi években a királyi megye—nemesi megye kettőségével volt szokás jellemezni, s a kutatás egységes egészként szemlélte ez utóbbi típus közel hat évszázadra tett korszakát. Az újabb kutatások rámutattak, hogy sokkal inkább egy hármas periodizáció fogadható el, amely a királyi megye—nemesi megye—önkormányzati megye fogalmakkal írható körül. Az előadások mindhárom korszakra vonatkozóan mutattak be esettanulmányokat, amelyek azonban a rendszer működésének jobb megértését is lehetővé teszik. A járások pénzügyigazgatáshoz kapcsolódó eredetét bemutató előadás C. Tóth Norberttől éppúgy ide sorolható, mint Szíjártó Istvánnak a megyei és országos elit közötti kapcsolatokat, felemelkedési lehetőségeket felvillantó előadása.

A rangos előadókat felvonultató programra széles közönség volt kíváncsi. A rendezvény mindkét napján 100 fő fölött volt a látogatók száma, összesen több, mint 130 fő hallgatta az előadásokat. A regisztráció alapján a hallgatóság mintegy 40-45%-a nem helyi, veszprémi lakos volt, hanem a megyéből, az érintett régióból, valamint Budapestről érkezett, ugyanakkor több vendégünk jött távolabbról, Szombathelyről, Kecskemétről, Debrecenből és Nyíregyházáról is.

A rendezvény regisztrált résztvevői térítésmentesen tekinthették meg a veszprémi Gizella Királyné Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum kiállításait. Az elhangzott előadások kéziratainak leadása folyamatban van, reményeink szerint október derekáig valamennyi kézirat beérkezik a szervezőkhöz, s a konferenciakötet megjelentetését 2010 tavaszára tervezzük.


Kapcsolódó dokumentumok:

A rendezvényen készült fotók: