Kutatási témák

Írta: leveltar
2009.06.02. 08:47
kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás
Facebook Tweeter iwiw RSS

 

Kutatószolgálatunk jelenlegi és leendő kutatói részére segítséget kíván nyújtani a  levéltári tájékozódáshoz a leggyakrabban kutatott témákban. Kiemeltünk néhány témát, melyek esetében megnevezzük azokat az irategyütteseket (fondokat, állagokat), melyek szisztematikus áttekintésével az adott témára vonatkozóan – a téma forrásadottságaihoz és az iratanyagok forrásértékéhez mérten – a legteljesebb kép alkotható.

Hangsúlyozzuk, hogy a levéltár munkatársai nem végeznek kutatást kutatói kérésre. Azonban feladatunknak tarjuk segíteni kutatóinkat a levéltári rendszerben való tájékozódásban és az adott témában őrzött levéltári források megismerésében.

A levéltári kutatás szabályait és feltételeit a kutatási és kutatótermi szabályzatok tartalmazzák.

A kutatás megkezdése előtti tájékozódáshoz fontos tudatosítani, hogy a levéltárak fondjegyzékei csak alapszintű tájékoztatást nyújtanak. A fondok címei nem fedik le az adott témában szóba jöhető rendelkezésre álló összes iratanyagot. (Pl. egy nemes család történetének feltárásához adott esetben több információ található a vármegyei iratokba tartozó nemesi összeírásokban, vagy nemességvizsgálati iratokban, mint a család saját, töredékesen fennmaradt fondjában. Továbbá egy iskola történetének megírásához az iskolai iratokon túl kutatni kell és lehet a fenntartó egyház vagy önkormányzat, illetve a felügyeleti szervek irataiban is.)

 

 

Családkutatás

 

A levéltárunkban található családi fondok mellett egyéb levéltári fondok is tartalmaznak családi vonatkozású adatokat.

A családkutatás alapforrását az anyakönyvek jelentik, melyek másodpéldányait a területileg illetékes megyei levéltárak őrzik. Az anyakönyvekben való kutatáshoz kiindulásként néhány alapinformáció szükséges, melyeket a család saját irattárában őrzött irataiból, a családtagok emlékezetének segítségével lehet megszerezni (pl. honnan származik a család, hol éltek-élnek, milyen vallásúak voltak).

Magyarországon – néhány 17. századi előzménytől eltekintve – a 18. század elején vált általánossá a felekezeti anyakönyvek vezetése és a plébániákon, illetve a parókiákon való megőrzése. Az egyház kizárólagos joga volt híveinek nyilvántartása, a kiszolgáltatott szentségek számbavétele.

Az állami adminisztráció 1827-ig nem avatkozott be az anyakönyvezés ügyébe. Az 1827:23. tc. minden felekezet számára elrendelte a születési, házassági és halálozási anyakönyvek két példányban való vezetését. Az így készült másodpéldányt minden év végén a lelkipásztorok kötelesek voltak átadni az illetékes vármegyei levéltárnak. Ennek megfelelően levéltárunk a történeti Veszprém megye területén egykor létezett egyházközségek 1828–1895 között vezetett anyakönyveinek másodpéldányait őrzi (VeML IV.482). Az 1828-at megelőző évek anyakönyvei ma is többnyire az egyházközségek birtokában vannak. Róluk a levéltár mikrofilmmásolatot őriz (VeML XV.15).

A mikrofilmen található felekezeti anyakönyvi másolatok gyűjteménye a történeti és a jelenlegi Veszprém megye területéhez tartozó valamennyi település felekezeti anyakönyveit tartalmazza.

Magyarországon 1895. október 1-től polgári anyakönyvezést vezettek be. Levéltárunk Veszprém megye mai területéhez tartozó településeinek 1895. október 1–1980 között vezetett anyakönyvi másodpéldányait őrzi (VeML XXXIII.1).

 

Az anyakönyveken túl számos egyéb forrásegyüttesben találhatók családokra vonatkozó adatok, melyek helyét az 1848 előtti időszakra vonatkozóan az illető személy, vagy család jogállása szabja meg.

A nem nemesi családok esetében sok adat kihámozható a különböző adó- és lélekösszeírásokból, népszámlálásokból. Az országos összeírások vármegyei példányai csak csonkán vagy egyáltalán nem maradtak fenn. Az 1696., 1715. és 1720. évi országos összeírásokat levéltárunk könyv formájában megjelentette. Az 1828-as regnicolaris összeírás mikrofilmen kutatható (VeML XV.15).

Veszprémi családok esetében kutatni kell a városi levéltárban fennmaradt különböző időszakokban, és a városi lakosság különböző társadalmi rétegeit számba vevő összeírásait is (VeML V.102.h).

            Több időszakból maradtak fenn a vármegye területén lakó zsidóságra vonatkozó összeírások. Ezek elsősorban a türelmi adót fizetőket tartalmazzák, azonban 1848-ban név szerint összeírták a teljes vármegyei zsidó lakosságot (VeML IV.1.h).

Az urbáriumokban gazdag jobbágy és zsellér névanyag található (VeML IV.1.g.aa)

Az Országos Levéltárban található az urbáriumok kamarai példánya, amely teljesebb, illetve kiegészíti a levéltárunkban őrzött iratokat. Másolata megvan mikrofilmen (XV.15, 28–35. tekercs), mely tartalmazza az egykori Zala megyei községeket is. (Az egyes községek urbáriumait levéltárunk hamarosan könyv formájában is megjelenteti.)

Jól hasznosíthatók az úrbéri törvényszéki iratok is (VeML VII.1.b).

A vármegye területén élt nemesi családokra vonatkozóan elsősorban a vármegyei nemességi iratokban érdemes kutatni (VeML IV.1.e). Itt találhatók a meg a nemesi összeírások a XVII. század közepétől, a nemességvizsgálati iratok és a vármegyében kihirdetett nemesekre vonatkozó iratok. A nemesi összeírások járásonként, azon belül településenként tartalmazzák az adatokat.

            Elképzelhető, hogy egy keresett család nemesi adománylevele bekerült a levéltárba. Ebben az esetben a nemeslevelek és egyéb oklevelek levéltári gyűjteményében szükséges kutatni (VeML XV.4.a,b). Az iratanyagról darabszintű jegyzék áll rendelkezésre, melynek számítógépes változatában család- és személynevekre lehet keresni. Az oklevelek csak külön engedéllyel, a referens jelenlétében kutathatók.

            Számos családi és személyi vonatkozású irat található az egykori vármegyei múzeum gyűjteményéből és a sümegi múzeumi gyűjteményből utólag  a levéltár állományába került történeti iratgyűjteményekben (VeML XV.2, XV.3).

A veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltára (VeML XII.1) gazdag forrásbázisa a családkutatásnak, függetlenül a család jogállásától. Irataiban elsősorban azon családokra, illetve személyekre találhatók adatok, amelyek valamilyen tulajdonnal rendelkeztek. Ők ugyanis a tulajdonukkal kapcsolatos jogi ügyleteiket (adás-vétel, öröklés, adományozás, stb.) a mai közjegyzők szerepét betöltő hiteleshely előtt intézték. A felvallási jegyzőkönyvek a korabeli család- és helynévmutató (Index Failiarum, Index Locorum) segítségével kutathatók.

Személyekre vonatkozó adatok találhatók a vármegyei törvényszék (sedria) irataiban is, melyben a felperesek szerint készített korabeli mutatók segítségével könnyedén lehet tájékozódni. 

 

 


 

Településtörténet

 

Az elmúlt évtizedekben fellendült helytörténeti kutatásokhoz bőségesen találhatók források a levéltári iratokban attól függően, hogy egy-egy település történetét milyen szempontok szerint kívánják megírni. Ez lehet igazgatástörténeti, demográfiai, gazdaságtörténeti, néprajzi, társadalomtörténeti, művelődéstörténeti, vagy intézménytörténeti megközelítésű is. Legtöbb településtörténeti monográfia – különösen a XX. századot megelőző időszak – minden, a levéltárban található iratanyagot hasznosítani kíván, egyszóval a forrásadottságok szabják meg a monográfia tematikai felépítését.

 

Egy-egy település középkori történetére vonatkozó adatokat elsősorban a fennmaradt diplomatikai gyűjteményekben, illetve a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjteményében (DF) lehet találni.

Veszprém megye településeinek hódoltságkori történetére vonatkozó adatok levéltárunkban főként csak a XVII. század első harmadától találhatók. 1639-től folyamatosan rendelkezésre állnak a vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei és iratai (VeML IV.1.a, b). Szintén ezektől az évektől maradtak fenn a hiteleshelyi felvallási jegyzőkönyvek (VeML XII.1.i.aa), melyek adatai nagyszerűen kiegészítik a közgyűlési iratokban találhatókat.

A XVI. századtól fennmaradtak a vármegyei törvényszék (sedria) polgári peres iratai (VeML IV.3.a). Erre az időszakra vonatkozó számos irat található az ún. múzeumi történeti iratgyűjteményünkben (VeML XV.2), melyhez személy- és helynévmutató készült, megkönnyítve ezzel a kutatást.

Egy-egy településre vonatkozó levéltári iratanyag gyűjtéséhez először is a település birtokviszonyait kell megismerni, melyben a különböző időszakokra vonatkozóan rendelkezésre álló történeti helységnévtárak, vagy történeti földrajzi munkák lehetnek a kutatók segítségére.

A megyében birtokos nagyobb családok (Esterházy, Zichy, Erdődy, Amade, Nádasdy), vagy a vármegyei tisztikart adó középnemesi családok (Barcza, Boronkay, Mórocza, stb.) levéltárai számos, a köztörténet szempontjából is fontos történeti adalékot őriztek meg. Gazdasági levéltáraik a birtokokon élők mindennapjainak és gazdálkodásának megismerését teszik lehetővé. Majd’ minden Veszprémben birtokos nagyobb család levéltárának egy része, sok esetben nagyobbik része a Magyar Országos Levéltárban található.

Veszprém megye legnagyobb birtokosai közé tartozott a veszprémi püspök és a veszprémi káptalan. A birtokukban lévő települések történetének feltárásához elengedhetetlenül szükséges irataik kutatása is. Ezek az iratok a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban

találhatók. Néhány falura kiterjedő birtokkal rendelkeztek az egyes szerzetesrendek, főként a bencések és a ciszterek. Birtokaikat uradalmakba szervezve irányították. A Veszprém Megyei Levéltár őrzi a bencések közül a bakonybéli (VeML XI.606, XII.3), a tihanyi apátság (VeML XI.607, XII.4) és a zirci ciszter apátság (VeML XI.601, XII.2) uradalmaiba tartozó települések gazdasági és igazgatási iratait.

Az egyházi levéltári iratok közül igen nagy haszonnal kutathatók az ún. egyházlátogatási vagy vizitációs iratok. A veszprémi egyházmegye püspökei a XVIII. század folyamán többször meglátogatták plébániáikat és leányegyházaikat. Az így készült jegyzőkönyvek jól megvilágítják a közösségek vallási életét. Padányi Bíró Márton püspök és utódai a XVIII. században végrehajtott vizitációk mellett a lakosságot is összeírták. A név szerinti összeírásokat a Veszprémi Főkáptalani és Érseki Levéltár őrzi. Az egykor Zala megyéhez tartozott veszprémi települések adatait nyomtatásban is kiadták.

A települések feudáliskori történetéhez a vármegyei levéltár különböző irategyüttesei is hasznosíthatók: az urbáriumokban (VeML IV.1.g.aa) névanyag, a jobbágyok által birtokolt földterületre vonatkozó adatok, a telepített falvak esetében az urbárium mellett a telepítési szerződések találhatók. Az urbáriumok előkészítése és az ezzel kapcsolatos peres ügyek az úrbéri jegyzőkönyvekben találhatók (VeML IV.1.g.cc). Az osztálylevelek (VeML IV.1.k) a családi birtokok megosztására vonatkozó adatokat tartalmaznak, a határjárások (VeML IV.1.o) egy-egy birtok, falu határának leírását adják. Az egyezségek, szerződések (VeML IV.1.m) általában a peres felek közt a birtokra vonatkozó megegyezéseket tartalmazzák.

            A reformkortól egyre teljesebb a vármegye közgyűlési iratanyaga (VeML IV.1.b). 1828-ban országos összeírást hajtottak végre Magyarországon, melynek Veszprém megye településeire vonatkozó része levéltárunkban mikrofilmen kutatható. A településeknek az 1848/49-es szabadságharcban betöltött szerepéről képet kaphatunk a nemzetőr- és honvéd összeírásokból (VeML IV.101.b).

Néhány jelentősebb falu levéltárában feudáliskori iratok is találhatók (jelentősebbek: Alsóörs, Mencshely, Márkó, Szentgál, Szentkirályszabadja).

Az 1848 utáni úrbérrendezés iratai (VeML VII.1.b) amellett, hogy jól tükrözik a földesúri és jobbágyi földek elkülönítésének gyakran peres eljárását, sok esetben tartalmazzák a Mária Terézia-féle úrbérrendezés eredményeit (urbárium) is.

A XIX. század utolsó harmadából-negyedéből általában fennmaradtak a községek képviselőtestületi jegyzőkönyvei (lásd az egyes községek fondjaiban). Ettől az időszaktól kezdve a településtörténethez fontos adalékkal szolgálhatnak a szolgabírák iparhatósági iratai, valamint a járásbíróságok telekkönyvi iratai is.

A települések XX. századi történetére vonatkozóan a községi vagy városi fondok iratanyagát szükséges kutatni. Ezek mellett informatívak a községi földnyilvántartási iratok (VeML V.501), a kataszteri iratok (VeML VI.103.b), községi intézmények (pl. iskolák) iratai. Az egyes településeken működő ipari létesítmények, gazdasági szervek, szövetkezetek (tsz-ek) iratai a XXIX., XXX. fondfőcsoportban találhatók.

            A települések 1950–1990 közötti időszakát a község tanács- és VB-ülési jegyzőkönyveiből, illetve a községi iktatott és tárgyilag rendezett iratokból lehet megismerni.

 

A településtörténet megkerülhetetlen forráscsoportját alkotja levéltárunk kéziratos- és kataszteri térképgyűjteménye (VeML XV.11.a,b).

 

 

Veszprém megyei németek

A németek Veszprém megyei betelepítésére, életére és kitelepítésére vonatkozó levéltári forrástípusok részletes leírása Márkusné Vörös Hajnalka tollából megtalálható A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK TÖRTÉNETÉNEK LEVÉLTÁRI FORRÁSAI 1670–1950. Szerk. Apró Erzsébet–Tóth Ágnes. c. kiadványban, melynek elektronikus változata elérhető az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet honlapján.