Családtörténeti kutatás az anyakönyveken túl (Konferencia)

Írta: leveltar
2015.10.05. 16:00
kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás
Facebook Tweeter iwiw RSS

A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára tisztelettel meghívja Önt Családtörténeti kutatás az anyakönyveken túl címmel rendezendő műhelykonferenciájára.


  A családtörténeti kutatások alapforrását a levéltárakban őrzött felekezeti és állami anyakönyvek másodpéldányai jelentik. A 2010. évi anyakönyvi eljárásról szóló törvény előtt hatályban volt jogszabály nem megfelelő értelmezése, illetve a másodpéldányoknak a levéltári törvény kutatásra vonatkozó passzusai szerinti kezelése tág teret nyitott a családtörténeti kutatás előtt, fellendítve a levéltárak ilyen jellegű forgalmát, amely azóta sem lankadt. Az új jogszabály lehetővé tette ugyan az anyakönyvben történő kutatást, de – mivel figyelmen kívül hagyta az állami anyakönyvnek mint irattípusnak a sajátosságait – szándékával ellentétben a kutatás elé szinte áthághatatlan adminisztratív akadályokat gördített. A törvény betű szerinti betartása következtében az állami anyakönyvek levéltárakban őrzött másodpéldányai közül gyakorlatilag csak a halotti anyakönyvek kutathatók. 2011 októberében a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület szervezésében Anyakönyvek és a genealógiai kutatás címmel a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett konferencia az anyakönyvi kutatás helyzetét tekintette át, vizsgálódását a határon túli magyarlakta területek helyzetére is kiterjesztve. A konferencia nem titkolt célja a küszöbön álló jogszabály-változás kedvező irányú befolyásolása volt. A megszületett jogszabály végül nem váltotta be a családkutatók várakozásait, az anyakönyvek kutathatósága továbbra is viták tárgyát képezi.

  Konferenciánk terve éppen e kutatási nehézségeket érzékelve született meg bennünk. Ezúttal nem csupán az anyakönyvi törvény megfelelő értelmezésének megvitatásához kívánunk fórumot nyújtani, hanem e problémán túllépve, olyan levéltári iratokra és kutatásokra kívánjuk felhívni a figyelmet, amelyek a családtörténetek másodlagos forrásai ugyan, de léteznek, és hasznosításuk kutatás-módszertani, forrásismereti szempontból is minőségi előrelépést jelent. Tervezett rendezvényünk célja tehát, hogy levéltári szakembereket, illetve családtörténeti kutatókat felkérve olyan levéltári és egyéb forrástípusokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek az anyakönyvek puszta tényadatain túl – azokat kiegészítve, adott esetben pótolva, sőt értelmezve –, személyek és családok történetét tárják fel a múltban. Példaként említhető az I. világháborús forrásfeltárás és dokumentumgyűjtő akciók révén fókuszba került hadigondozási iratok jelentős családtörténeti forrásértéke. Ezek az iratok a hadigondozás korabeli közigazgatási eljárási mechanizmusának megismerése mellett az egyéni katonai sorsokra, továbbá a családtagok helyzetére, élettörténetére is bőséges adatokkal szolgálnak. Számtalan olyan magánjellegű járulékos iratanyagot is tartalmaznak, amelyek a család saját iratanyaga hiányában lényegesen kiegészítik a történeti tudást. A Holokauszt Emlékévhez kapcsolódó kutatások pedig a magyarországi zsidóság kollektív sorstragédiájának részletes feltárása mellett a kirekesztettség családok és egyének szintjén történt megélésének megismeréséhez új módszertani megközelítéssel vittek közelebb.

  Az utóbbi évtizedekben a történeti megismerés az Oral History módszerét a családtörténeti kutatásban egyre hatékonyabban alkalmazza. A kollektív történeti emlékezet a családi emlékezetek sorozatából áll össze. Ma már a levéltárak is fontos feladatuknak tekintik, hogy reflektálva a történészszakma igényeire, digitális archívumaikban jelenkor-történeti (elsősorban társadalomtörténeti) dokumentumgyűjtéseiket életútinterjúkkal, témainterjúkkal egészítsék ki.

  A hazai családtörténeti kutatás – elsősorban a főúri családok esetében – hatékonyan hasznosíthatja a „tükör” forrásokat is. Konferenciánkon olyan, Magyarországon kívül őrzött levéltári forrásokat is be kívánunk mutatni, amelyek magyar családokra vonatkozó adatokat őriztek meg a velük kapcsolatban álló idegen családok vagy szervek, intézmények fondjaiban, ezúttal a határon túli magyarlakta területeken túlra tekintve ki.

  A konferencia utolsó tematikájaként a levéltárakban kutató, adatokat gyűjtő olyan „amatőr” kutatókat szólítottunk meg, akik több éves munkájuk során az anyakönyvi kutatás keretei közül kilépve, folyamatosan bővítik azon forrástípusok körét, amelyekben családjukra vonatkozó adatokat találhatnak. Ennek keretében elsősorban arra a kérdésre összpontosítunk, hogy az így összegyűjtött levéltári adatokat milyen formában hasznosítják, azok hogyan épülnek be a család újabb generációinak történeti emlékezetébe.


Kapcsolódó dokumentumok:

A rendezvényen készült hangfelvétel:



A rendezvényen készült fotók: