Előadássorozat a Jutasi úti lakótelepről és környezetéről

Írta: leveltar
2015.01.05. 15:41
kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás
Facebook Tweeter iwiw RSS

Magyarországon ma minden ötödik, Veszprémben minden harmadik ember lakótelepen él. Városunkban 20 ezer ember megy haza lakótelepi lakásába, oda tartoznak, ott érzik magukat otthon és azt, hogy hazatérnek. A lakótelepi lakások, épületek és környezetük felújítása, a városrész táji jellemzőinek, történetének és közösségeinek megismerése remélhetően fontos szerepet fog játszani a Jutasi úti lakótelep – a Smaragdváros jövőjét illetően. Ehhez szeretnénk hozzájárulni a 10 részes előadássorozatunkkal. 


A telepi lakások átlagos alapterülete és komfortfokozata korábban vonzerő volt a fiatal családok számára, a rendszerváltozás utáni drasztikus energia-áremelkedések miatt ma a lakótelepek egyik jelentős hátrányává vált. Építésük után 40 évvel a panellakások társadalmi, építészeti, műszaki, kivitelezési, városépítési szempontból is sok kívánnivalót hagynak maguk után. Mi lesz a lakótelepeken lakó sok százezer emberrel? Mindenki sajnos nem költözhet zöldövezeti lakásba, kertvárosi luxusvillába. A lakótelepi lakások, épületek és környezetük felújítása, a városrész táji jellemzőinek, történetének és közösségeinek megismerése remélhetően fontos szerepet fog játszani a Jutasi úti lakótelep – a Smaragdváros jövőjét illetően. Ehhez szeretnénk hozzájárulni a 10 részes előadássorozatunkkal.

Az első két előadás a városrész régmúltjába kalauzol bennünket.

  1. A Munkácsy utca kialakításakor, 1972-ben, Csányi Marietta és Raczky Pál által folytatott ásatások során került napvilágra a lengyeli kultúra egy fejlett települése a Jutasi útnak ezen a részén. 1985-ben, gázvezeték-építés során a Petőfi Sándor és a Madách Imre utcákban folytatódott a leletmentés. 2003-ban, a sporttelep és a Barátság Park közötti terület parcellázása során, Regenye Judit vezetésével folytatódtak az ásatások, amikor neolitikus lengyeli kultúra, továbbá a rézkori Balaton–Lasinja kultúra nagy kiterjedésű telepét és több sírt tártak fel.

  2. A Jutasra vezető út évszázadokon át a Séd vonalát követve a mai Fenyves utca volt. A mai Jutasi utat Aranyosvölgyi útnak hívták, mivel a völgy keleti oldali magaslatán haladt.  Nevét az Aranyos-forrásról kapta, amelynek kristálytiszta víztükre a napsütésben aranysárga színt játszott. Az ősi forrás jóízű vizéből a 20. század elején még ihattak a Temetőhegyről Jutaspusztára és a Jutasi vasútállomásra az egykori gyalogúton menők. Ekkor az Aranyos-völgy a veszprémiek kedvelt kirándulóhelye is volt. A mostani utat az 1873-ban megnyílt Veszprém-külső pályaudvarral egyidejűleg adták át a forgalomnak.

Kapcsolódó dokumentumok:

A rendezvényen készült hangfelvétel:



A rendezvényen készült fotók: