Az Esterházy család történetének eddig ismeretlen részleteit ismerheti meg az olvasó a most megjelent kötet tanulmányaiból. Az MNL Veszprém Megyei Levéltárának kiadásában megjelent, 140 fényképet tartalmazó reprezentatív kiadványt 2013. február 6-án (szerdán) Székesfehérváron, a Szent István Múzeum Dísztermében 16:30 órai kezdéssel, 2013. február 7-én (csütörtökön) 16:00 órakor Veszprémben a Veszprém Megyei Levéltár Dísztermében mutatjuk be az érdeklődőknek. A kiadványt a könyvbemutatón résztvevők kedvezményesen, 4000 forint helyett 2500 forintos áron vásárolhatják meg. 

Az Esterházy család cseszneki ágának története egyik feldolgozatlan, fehér foltja a magyarországi történetírásnak. Ennek elsődleges oka, hogy a család levéltára a pozsonyi Szlovák Nemzeti Levéltárba került, amely a rendszerváltásig csak korlátozottan volt kutatható, így annak magyar vonatkozású anyagát kevesen ismerték, még kevesebben publikálták. A forráshiánynak köszönhetően szinte semmit nem tudtunk a család észak-dunántúli, felvidéki birtokainak birtoklás- és társadalomtörténetéről, a cseszneki uradalom működéséről és az uradalomhoz tartozó települések történetéről.

Az Esterházy-család cseszneki ágának Magyarországon elpusztult forrásainak pótlására a Veszprém Megyei Levéltár munkatársai kaptak lehetőséget (2007, 2008, 2011) az NKA Levéltári Kollégiumától. A Szlovák Nemzeti Levéltárban folytatott kutatás eredményeit és a feltáró jegyzékeket az érintett megyék levéltárainak is rendelkezésére bocsátották. Az érintett intézmények (Szlovák Nemzeti Levéltár, Vágsellyei Állami Levéltár, Veszprém Megyei Levéltár, Fejér Megyei Levéltár, Vas Megyei Levéltár, Győr-Sopron-Moson Megyei Levéltár Soproni Levéltára, Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága) között példamutató együttműködés alakult ki, amely ösztönzően hatott a további kutatásokra.

A forrásfeltárás eredményeit a Veszprém Megyei Levéltár az érintett megyék (Fejér, Sopron, Vas, Veszprém) és a Szlovák Nemzeti Levéltár szakembereinek bevonásával 2011. október 6–7-én Veszprémben megrendezett konferencián foglalta össze. Sikerült pontosítani az Esterházy család cseszneki ágának kialakulását, birtokszerzésének módját Veszprém és Fejér megyére vonatkozóan, a családi uradalom kialakulásának és tulajdonosainak körét a XVIII. század közepéig.

Sok új adattal és megközelítési lehetőséggel gazdagították a kutatást a régészet, műemlékvédelem, antropológia területéről érkező szakemberek és a személyes emlékezet őrzői. Váratlan és érdekes hozadéka volt a kutatásnak a családi műkincsek, gyűjtemények és fényképek felbukkanása, sorsuk tisztázásának lehetősége.

A nagy érdeklődéssel kísért tanácskozás is megerősítette, hogy az Esterházy-család cseszneki ágának történeti kutatása hiányt pótol, fontos alapkutatás. A publikálásra szánt eddig ismeretlen, gazdag képanyag (140 kép) a régészet, művészettörténet, műemlékvédelem, muzeológia és a történettudomány számára kiemelt értékű.

A kötet tanulmányait úgy állítottuk össze, hogy tükrözze a Pozsonyban lévő családi irat-együttes gazdagságát térben és időben, de érintsük a család történetének más megközelítési lehetőségeit is. A kötetben összegzett kutatási eredmények publikálása mind a magyar, mind a közép-európai történetírás, a helytörténeti kutatás és a helyi közösségek számára kiemelt értékű (szlovák és magyar nyelvű összefoglalók), amely ösztönözheti a további kutatásokat és tovább erősítheti a már meglévő szakmai kapcsolatokat.