Megszűnt a kutatás az állami anyakönyvek másodpéldányaiban

Írta: leveltar
2010.06.15. 12:18
kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás
Facebook Tweeter iwiw RSS

 2010. augusztus 1-jétől változtak levéltárunkban az anyakönyvi másodpéldányok kutathatóságának szabályai:

... az állami anyakönyvek másodpéldányainak teljes sorozata, beleértve ebbe a mikro­film­­má­so­latokat is, kutatási korlátozás alá esik, azokat az intézmény kutatás céljából ki nem adja, azokból adatot nem szolgáltat...  


A jelenleg hatályos jogszabályok rendelkezései értelmében az anyakönyvi nyilván­tar­tá­sok nem kutathatók, mint arra az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői egy megbeszélésen felhívták a levéltárak figyelmét. Áttekintve a jogszabályi környezetet megálla­pít­ható, hogy a hatályos törvényi rendelkezés valóban kizárja az anyakönyvi másodpéldányok kutatásának lehetőségét. Ez a kutatási korlátozás, helyesebben fogalmazva a magáncélból történő kutatás lehetőségének teljeskörű kizárása véleményünk szerint sem levéltári szakmai indokokkal, sem adatvédelmi célok érvényesítésével nem magyarázható. Véleményünktől füg­get­lenül kötelességünk azonban a hatályos jogszabályok betartása.

A fentiek értelmében 2010. augusztus 1-jétől a Veszprém Megyei Levéltárban az állami anyakönyvek másodpéldányainak teljes sorozata, beleértve ebbe a mikro­film­­má­so­latokat is, kutatási korlátozás alá esik, azokat az intézmény kutatás céljából ki nem adja, azokból adatot nem szolgáltat. Ez utóbbi a területileg illetékes anyakönyv­vezető feladata. A korlátozás nem érinti az 1895 előtt vezetett egyházi anyakönyvek levéltárunk őrizetében lévő másodpéldányait és mikrofilmmásolatait.

 

Könnyebb tájékozódásuk végett az alábbiakban olvashatják a jelenleg hatályos az anya­könyvek­ről, a házasság­kö­té­si eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet és módosításának [6/2003. (III. 7.) BM rendelet] vonatkozó pontjait.

 

Veszprém, 2010. június 9.

                                                                                                                Hermann István

                                                                                                                     igazgató

 

 

 

6. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, az anyakönyvi nyilvántartásokba állami vagy önkormányzati szerv nevében eljáró személy a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett jogosult betekinteni.

(2) Az anyakönyvvezető az anyakönyvek teljes adattartalmának megismerésére törvényben feljogosított szerv részére anyakönyvi másolatot ad ki.

(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az anyakönyvvezető a nyilvántartás adataiba való betekintésről hivatalos feljegyzést készít, amely tartalmazza a betekintő személy nevét, azt, hogy mely állami vagy önkormányzati szerv nevében jár el, valamint a betekintés célját és jogalapját.

 

Az anyakönyvi okiratok kiállítása

83. § (1) Az anyakönyvi kivonat és értesítés kiállításakor az anyakönyvvezető a „Megjegyzések” és az „Utólagos bejegyzések”, továbbá az alapbejegyzés adatait együttesen veszi figyelembe.

(2) A törölt bejegyzésről csak anyakönyvi másolat állítható ki.

(3) Ha az anyakönyvvezetővel közölt időpontban az anyakönyvi bejegyzés nem található, a kutatást a megadott időpont évére, valamint az azt megelőző és követő két-két évre is ki kell terjeszteni. Ha ez sem vezet eredményre - annak közlésével, hogy a kutatás mely évekre terjedt ki - az érdekeltet az eredménytelenségéről értesíteni kell.

(4) Az anyakönyvi másolaton és értesítésen fel kell tüntetni:

a) a község, város vagy megyei jogú város és a megye nevét, illetve a főváros nevét a fővárosi kerület számával, a hazai anyakönyvből kiállított anyakönyvi okiratok esetén a hazai anyakönyvezést végző hatóság nevét;

b) az okirat kiállításának helyét, idejét;

c) az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzőjének lenyomatát;

d) a kiállító anyakönyvvezető nevét és aláírását;

e) az anyakönyvi bejegyzés folyószámát és évszámát, az anyakönyv megkülönböztető betűjelét.

(5) Az anyakönyvi okiraton az anyakönyvi bejegyzés számát a kötet betűjelzésével törve kell feltüntetni, ha egyidejűleg több anyakönyvet vezetnek.

84. § (1) Az anyakönyvvezető az anyakönyvi okiratot az igény beérkezésétől számított 8 napon belül kiállítja, és az érdekeltnek elküldi. Anyakönyvi kivonatot és hatósági bizonyítványt az ügyfél részére postai kézbesítéskor hivatalos iratként küldeményként kell kézbesíteni.

(2) Anyakönyvi kivonatot és hatósági bizonyítványt külföldre továbbítani - amennyiben annak kiállítását illetékfizetési kötelezettség terheli - diplomáciai úton lehet.

(3) Anyakönyvi másolatot és értesítést kizárólag elektronikus úton vagy gépírással lehet kitölteni.

(4) Anyakönyvi kivonat kizárólag az anyakönyvi ügyintézést támogató informatikai rendszer alkalmazásával, a Központi Hivatal által rendszeresített, biztonsági patronnal ellátott nyomtató használatával, elektronikus úton tölthető ki.

(5) A külföldön felhasználásra kerülő anyakönyvi kivonaton, valamint az anyakönyvi értesítésen rövidítést alkalmazni nem lehet.

(6) A kitöltött anyakönyvi okiratokon javítani, helyesbíteni nem lehet, az üresen maradt rovatokat ki kell húzni.

Az anyakönyvi kivonat tartalma

5. § (1) Az e rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalmú anyakönyvi kivonaton csak a feltüntetett rovatokat kell kitölteni. Az anyakönyvbe 1953. január 1-je előtt bejegyzett címeket, rangokat, nemesi előneveket, ragadványneveket és egyéb jelzéseket - a betűjel és a doktori cím jogszerű viselését kivéve - az anyakönyvi kivonat nem tartalmazza. Az anyakönyvi kivonatban - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a haláleset idejét (év, hónap, nap) betűkkel is ki kell írni.

(2) Az anyakönyvi kivonat „Megjegyzések” rovatába a külföldi és ismeretlen állampolgárságon, a hontalanságon, valamint a magyar állampolgárság megszűnésének tényén és időpontján kívül az alábbi adatokat kell bejegyezni:

a) A születési anyakönyvi kivonatba:

aa) a bejegyzett személy halálát;

ab) a 2002. december 15-e előtt történt utónév módosítást a hatálybalépés megjelölésével;

ac) az örökbefogadás tényét;

ad) az örökbefogadott gyermek magyar állampolgárságát, amennyiben nem magyar állampolgárságú szülők fogadták örökbe;

ae) a hontalan szülők Magyarországon született gyermekének magyar állampolgárságát.

b) A házassági anyakönyvi kivonatba:

ba) a születendő gyermekek családi nevét;

bb) a házasság megszűnését, érvénytelenné (korábban semmissé) nyilvánítását;

bc) a házastársak házassági nevének módosítását a hatálybalépés megjelölésével;

bd) a volt feleség eltiltását a házassági név viselésétől;

be) azt a tényt, hogy a házasság a magyar jog alapján mely naptól tekinthető érvényesnek.

c) A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított kivonatba:

ca) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését, érvénytelenné nyilvánítását;

cb) azt a tényt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat a magyar jog szerint mely naptól tekinthető érvényesnek.

d) A halotti anyakönyvi kivonatba:

da) a holtnak nyilvánítást;

db) a halál tényének bírósági megállapítását;

dc) a 2009. július 1-je előtt rendszeresített halotti anyakönyvi kivonaton - ha az elhalt bejegyzett élettárs volt - a bejegyzett élettársának születési családi és utónevét.

(3) Ha a születési anyakönyvbe az apa adatait még nem jegyezték be, a gyermek családi neveként az anyakönyvi kivonatba az anya születési családi nevét kell feltüntetni. Amennyiben az anya a Csjt. 25. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a (3) bekezdése szerinti házassági nevet visel, a házassági nevének családi név részét kell a születési kivonaton feltüntetni a gyermek családi neveként.

(4) Az anyakönyvi kivonatban nem szabad feltüntetni az anyakönyvbe 1947. június 1-je előtt bejegyzett és később meg nem erősített apai elismerést, továbbá annak alapján a gyermek családi neveként az elismerő apa családi nevét.

(5) Az anyakönyvi kivonat rovatainak megnevezését, valamint a nemre és a családi állapotra vonatkozó adatokat angol és francia nyelven is szerepeltetni kell.

(6) A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személyek részére kiállított anyakönyvi kivonatokon a rovatok megnevezését, valamint nemre és a családi állapotra vonatkozó adatokat az adott kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.

Az illetékmentes anyakönyvi kivonat

86. § (1) Az illetékmentes anyakönyvi kivonatot a bejelentésre kötelezettnek vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ha a születést vagy a halálesetet intézet jelentette be, és a gyermek szülei, illetőleg a meghalt személy hozzátartozója nyolc napon belül az anyakönyvi kivonatot nem veszi át, azt a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnek kell megküldeni az anyakönyvi kivonat átadása céljából.

(2) A házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem teljesítése esetén az anyakönyvvezető az érintett személy részére egy ízben illetékmentes anyakönyvi kivonatot állít ki.

Az anyakönyvi másolat

87. § (1) Anyakönyvi másolatot csak az arra jogosult szerv részére, hivatalos célra szabad kiállítani.

(2) Az anyakönyvi másolat - a korábbi, a vallásra, címekre, rangokra vonatkozó bejegyzéseket kivéve - az alapbejegyzést, valamint az esetleges utólagos bejegyzéseket teljes szövegükben, szó szerint tartalmazza. A születési anyakönyvi másolaton a születés, a házassági, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatról kiállított anyakönyvi másolaton a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének, a halotti anyakönyvi másolaton pedig a haláleset évét és napját betűkkel is ki kell írni.

(3) A felettes szerv, a központi anyakönyvi szerv, valamint az állampolgársági ügyekben eljáró szerv teljes adatkörű anyakönyvi másolat kiállítására is utasítást adhat.


Kapcsolódó dokumentumok: