Könyvbemutató

Írta: leveltar
2009.11.25. 16:21
kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás
Facebook Tweeter iwiw RSS

A Bakonyi Természettudományi Múzeum és a Veszprém Megyei Levéltár tisztelettel meghívja Önt december 3-án 17 órára Lichtneckert András: Veszprém megye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 c. kötetének bemutatójára, amelynek helyszine a Bakonyi Természettudományi Múzeum (Zirc, Rákóczi tér 1.).


A Veszprém megyei németek betelepülésének levéltári forrásai
A török kiűzése után a Magyar Királyság területére érkező német telepesek történetének elsőrendű forrását képezik a Mária Terézia által kezdeményezett úrbérrendezés iratai. Ezek a megyei levéltárakban és az Országos Levéltárban is megtalálhatóak, a kiadásuk minden megyében indokolt lenne. Eddig a megyei keretekben folyó kiadás a legtovább a kilenc kérdőpontokkal jutott.
A könnyebben összegyűjthető és feldolgozható forrástípus az ún. kilenc kérdőpont, amely egy „szociológiai kérdőív“-nek is tekinthető. Mária Terézia rendeletére a megyei tisztviselők a jobbágyközségek jogi és gazdasági helyzetére vonatkozóan kilenc kérdést tettek fel a községi elöljáróknak. A feleletekből, a „vallomásokból“ átfogó képet kapunk a megye településeiről, s a csatolt okmányok között megtalálhatóak a jobbágyoknak a földesuraikkal kötött szerződései is, amelyek a telepesközségek esetében sokszor magát a telepítőlevelet jelentik. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványsorozatában 2007-ben megjelent „Veszprém megye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768–1782” című kötet 135 település „vallomásait” tartalmazza, amelyeket az úrbéri rendelet értelmében a lakosság anyanyelvén (is) írásba kellett foglalni. Ennek következtében 10 telepesközség vallomásai német nyelven, a többié magyarul olvashatóak a kötetben.
Az úrbérrendezés során keletkezett másik fontos forrástípust tartalmazó „Veszprém megye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690–1836” című kötet 2009-ben jelent meg. Az országos, megyei és egyházi levéltárakban folytatott hosszú kutatómunka eredményeként 224 magyar, 14 latin és 32 német nyelvű forrást sikerült összegyűjteni és közzétenni. Ezek között 53 községből 74 telepítési szerződés található. A telepesközségek jogviszonyait kezdetben a telepítőlevelekben, később az úrbéri szerződésekben szabályozták. Előfordul, hogy a telepítőlevelek tartalmazzák a megtelepítést szervező személynek vagy az első telepeseknek, az „alapító atyák”-nak a neveit és a származásuk helyét is.
A legtöbb esetben egyetlen telepítőlevelet adtak ki, de ahol több földesúr osztozott a községen, ott többet is kiadhattak, pl. Bánd községnek nyolc, Bakonyjákónak öt telepítőlevele maradt fenn. A telepesek gazdagodását látva a földesurak időről időre megújították a szerződéseket, növelték a jobbágyok terheit, emiatt lehetséges, hogy Kislőd úrbéres viszonyainak alakulása nyolc, Városlődé hét szerződés alapján követhető. A kötet a történeti Veszprém megye településeinek jog- és gazdaságtörténetére gazdag forrásanyagot tartalmaz, használatát név- és tárgymutató, latin és német szószedet segíti.
Az első két kötet szerzője, Lichtneckert András főlevéltáros dolgozik a harmadik kiadványon is, amellyel teljessé válik az úrbérrendezéssel kapcsolatos forrásközlés. Ez a kiadvány az úrbéri tabellákat, azaz a megye összes telkes jobbágyának, házas és házatlan zsellérének a nevét és birtokát fogja tartalmazni, így 1768-ból vagy az azt követő évekből valamennyi adózó családfő neve, köztük a telepeseké is közzé lesz téve.
A kiadványok a telepesközségek számára becses forrásokat tartalmaznak, amelyek közül a telepítőleveleket célszerű lenne másolatban beszerezni, és a községek könyvtáraiban, polgármesteri hivatalaiban kiállítani. Ezek a dokumentumok figyelmeztetnek a megtelepítések évfordulóra is.

(Neue Zeitung 2009/39)


Kapcsolódó dokumentumok: