Varga Ferenc: Besztercei hegyitüzérek a Kárpátokban

Írta: leveltar
2009.11.24. 11:40
kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás
Facebook Tweeter iwiw RSS

2009. november 25-én levéltárunk a baróti Tortoma kiadó könyvbemutatójának színtere volt. Barót Erdővidéken, a mai, Kovászna megye (a történelmi Háromszék vármegye) területén található. A megyénk sokszálú partnerkapcsolati rendszerrel kötődik Háromszékhez (partnerkapcsolatot ápol egymással a két megye, a két megyeszékhely, de más megyei városok is, így például Pápa Kovásznával, a kiadó székhelyével, Baróttal pedig Zirc), mely rendszernek intézményünk is része, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeummal, illetve annak tagintézményével, a baróti Erdővidék Múzeumával meglévő folyamatos szakmai együttműködése révén. 


A Tortoma kiadót (mely nevét Erdővidék egy kultikus hegyormáról nyerte), Demeter László, a baróti múzeum igazgatója hozta létre azzal a céllal, hogy a magyarság Erdővidékhez köthető, részben kallódó, elfelejtett szellemi produktumait, tárgyi emlékeit, természeti szépségeit megmentse a közemlékezet számára. A kiadó kiemelten foglalkozik hadtörténelmi tárgyú kötetek, sorozatok megjelentetésével is. Egy ilyen kiadvány, a Hadinapló Könyvek sorozat első, Varga Ferenc által írott, Besztercei hegyitüzérek a Kárpátokban című kötetének megjelenése adta konkrét aktualitását rendezvényünknek.
A könyvbemutatót Szűcs Pál ezredes az MH 54. LÉTE parancsnoka nyitotta meg. Előadásában nagyon érzékletesen szemléltette általánosságban a II. világháború alatt íródott hadinaplók mai aktualitását, majd ismertette a bemutató tárgyát képező kötet specifikumait is.
Mint mondotta, a mai korban az európai emberek (szerencsére) annyira eltávolodtak mind térben, mind időben a harcterektől, hogy csak teljesen torz (általában a háborús tárgyú játékfilmek által sugallt romantikus) kép él bennük a háborúról. Nem tudjuk elképzelni milyenek voltak a fronton szolgáló apáink/nagyapáink mindennapjai, a kor történelmét távolról szemlélve a történelem tankönyveink lapjain sorakozó eseménysorként látjuk, megfeledkezve az eseményekben résztvevő millió és millió emberről. Varga Ferenc naplója közelebb hozza hozzánk a kort, az eseményeket. Szemléletes, olvasmányos stílusában leírja a háború mindennapjait. Átérezheti az olvasó milyen volt hiányos öltözetben a fronton napokig fagyoskodni, éhezni, várni a bármikor becsapódó lövedékeket. Milyen volt megsebesülni, látni a kórházban a sok menthetetlen bajtársunk szenvedését, látni a teljes emberré már soha nem váló súlyos sérülteket. De betekinthetünk a kevésbé borzalmas mindennapokba is. Olvashatunk a korabeli magyar hadsereg kiképzési szokásairól, a katonák szabadságolásai alatt történtekről, a lőgyakorlatokról, a seregrész áthelyezéseinek, utaztatásainak körülményeiről is.
A következőkben Nagy Szabolcs levéltáros mutatta be a kötetet. Megemlítette, hogy Varga Ferenc naplóján kívül még három, a korral foglalkozó történészek számára is nagyon hasznos munkát tartalmaz a kötet (valamennyi Illésfalvi Péternek, a Hadtörténelmi Intézet történészének, a kötet és a sorozat szerkesztőjének a munkája) . Az egyik a bevezető, melyben Illésfalvi bemutatja a szerzőt, sok -a napló pontos megértéséhez szükséges- életrajzi adatot ismertetve. A második a magyar hegyitüzérség történetét bemutató tanulmány, melynek elkészítése által, a fegyvernemmel foglalkozó kutatók és érdeklődők számára rendkívül fontos, hiánypótló alapművel gazdagodtak. A harmadik önálló értékeket is felmutató "munka" pedig a napló bőséges jegyzetapparátusa. Ezekben Illésfalvi a civilek számára nehezen érthető katonai szakkifejezések magyarázatán kívül, a kor köztörténeti eseményeivel, a műben felbukkanó ismert személyek életrajzi adataival, kapcsolatos tudnivalókkal szolgál.
Nagy Szabolcs könyvismertetése után Illésfalvi Péter tartott egy remek, prezentációval megtámogatott előadást a magyar hegyitüzér alakulatokról, majd Demeter László ismertette a kiadó egyéb kiadványait. Amelyek a következők:

(Nagybaczoni Molnár Ferenc: Tábornokok földje, Erdővidék
Demeter Lajos - Demeter László: Honvédnévkönyv. Sepsiszentgyörgyiek 1848-1849-ben
Baróti Szabó Dávid: Kisded szótár
Kisgyörgy Zoltán: Háromszéki vártúra kalauz
Fehér János: A vargyasi Daniel-kastély (Híres Helyek sorozat 1.)
Szabó Zsolt: Benedek Elek (Híres Emberek sorozat 1.)
Zathureczkyné Zelch Manci receptkönyve)
A rendezvényen bemutatott kötetet meg lehet tekinteni levéltárunkban, korlátozott példányszámban meg is vásárolhatók.

***

A hadba vonult ember, mióta birtokolja az írni tudás képességét, nem csak a fegyvert, hanem a tollat is forgatta. A harctéren vezetett napló külön műfaj, amely a magyar hadtörténelemmel foglalkozó irodalom mostohagyermekének tekinthető. Azonban a szintézismunkák évtizedei után mára eljött az ideje azoknak a kiadványoknak is, ahol az ember áll a középpontban.
Az első, vagy második világháborús frontjegyzeteket, visszaemlékezéseket feldolgozó "Hadinapló Könyvek" című sorozatával a baróti Tortoma Könyvkiadó kettős célt tűzött maga elé: az előtanulmányokkal és lábjegyzetekkel ellátott kötetek egyfelől forráskiadványként szolgálnak a kutatók számára, másfelől érdekes kortörténeti dokumentumot és a háború "alulnézetből" történő megvilágítását jelenthetik a szélesebb olvasóközönségnek is.

Hegyitüzérek?
Erre a szóra ma már egyre kevesebben kapják fel a fejüket, az emberek nagy része nem is tudja, mit takar ez a fogalom. A mai nemzedékhez tartozók közül csak azoknak mond ez valamit, akik valamilyen okból jártasak a katonai szakmában, vagy a hadtörténelemben. Varga Ferenc 1941 és 1944 között a Magyar királyi Honvédség tartalékos zászlósaként teljesített szolgálatot egy olyan különleges tüzéralakulatnál, amelyet fegyverzete és felszerelése alkalmassá tett a hegyek közt megvívandó harcra. Az észak-erdélyi Beszterce városában és környékén töltött katonaidejének főbb állomásait és harctéri élményeit naplójába is lejegyezte, s az túlélve az elmúlt fél évszázadot, most kerül először a nagyközönség elé.
A kötet lapjain egy eltűnt világ alakjai elevenednek meg, azonban a lejárt idők tanúi hirdetik a jövendőnek, hogy a harminchármas hegyitüzérek megtették kötelességüket, amikor a haza fegyverbe szólította őket!


Kapcsolódó dokumentumok:

A rendezvényen készült fotók: