„A kultúra, a tudomány és a nemzet helyzete a Kárpát-medencében” címmel magyarságtörténeti konferencia. Levéltári szekcióval. (A VEAB-al és a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karával közösen. Helyszín: VEAB)

2009. november 25. 16:21

A Bakonyi Természettudományi Múzeum és a Veszprém Megyei Levéltár tisztelettel meghívja Önt december 3-án 17 órára Lichtneckert András: Veszprém megye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 c. kötetének bemutatójára, amelynek helyszine a Bakonyi Természettudományi Múzeum (Zirc, Rákóczi tér 1.).

2009. november 25-én levéltárunk a baróti Tortoma kiadó könyvbemutatójának színtere volt. Barót Erdővidéken, a mai, Kovászna megye (a történelmi Háromszék vármegye) területén található. A megyénk sokszálú partnerkapcsolati rendszerrel kötődik Háromszékhez (partnerkapcsolatot ápol egymással a két megye, a két megyeszékhely, de más megyei városok is, így például Pápa Kovásznával, a kiadó székhelyével, Baróttal pedig Zirc), mely rendszernek intézményünk is része, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeummal, illetve annak tagintézményével, a baróti Erdővidék Múzeumával meglévő folyamatos szakmai együttműködése révén. 

A Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltára hívja és várja Önt, családját, munkatársait, ismerőseit Pápa, Széchenyi utca 20. sz. székházának udvari nagytermébe (az Anna tér felőli bejárással) 2009.   december 2-án (szerdán), illetve december 8-án (kedden) 16 órakor kezdődő rendezvényeire. 

2009. november 06. 15:11

Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy 2009. december 1-től lehetővé vált az interneten keresztül történő kutatószolgálati beiratkozás az On-line regisztráció a kutatószolgálaton menüpont alatt. Részletes tájékoztatást a regisztrációt követően küldött levelünkben nyújtunk. 

2009. október 28-án levéltárunk „Informatikai rendszerek és módszerek alkalmazása a levéltári feldolgozó munka területén” címmel informatikai szakmai továbbképzésnek adott helyet. A rendezvény ötlete a levéltár és a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának együttműködése keretében született meg. Tervünk megvalósítását az NKA-hoz benyújtott pályázaton elnyert támogatás tette lehetővé. 

Levéltárunk meghívására 2009. október 5–6-án Szlovákia különböző levéltáraiból 42 levéltáros tartózkodott Veszprémben. A két nap során levéltárlátogatást és szakmai kirándulást szerveztünk részükre. 

2009. június 19-én levéltárunkban emlékeztünk meg a veszprémi zsidóság 65. évfordulójáról. Rendezvényünkhöz a veszprémi zsidóság múltját bemutató kerekasztal beszélgetés és kiállítás kapcsolódott.

A kiállítás bemutatja a veszprémi zsidóság legkorábbi dokumentumai, továbbá felvillant néhány képet a „régi békeidők”-ből, majd az azt szétromboló jogfosztás időszakából. A folyamat jelképe lehet az egykor híresen szép veszprémi zsinagóga megszentségtelenítése, gettóvá alakítása.

A konferencia megrendezésére az 1000 éves megyék rendezvénysorozat keretein belül került sor. A rendezvény szervezői a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár (Veszprémi Érsekség képviseletében), valamint a Veszprém Megyei Levéltár (az ülésnek otthont adó Veszprém megye, illetve az ülést támogató Pest és Zala megye képviseletében) voltak. A rendezvény apropóját Szent István veszprémi püspökség részére kiadott adománylevele keltének millenniuma adta. A konferencia célja volt bemutatni azokat az elmúlt másfél-két évtizedben folytatott kutatásoknak az eredményeit, amelyek a történetírás Magyarország (köz)igazgatásáról alkotott képét alapvetően változtatta meg és módosította. A rendezvény szervezésekor támaszkodva az adománylevél együttesen egyházi és világi vonatkozására (egy püspökségnek szóló adománylevélben történik a mai megyék elődeinek első írásos említése), arra történt kísérlet, hogy párhuzamosan tárgyaljuk az egyházi és világi igazgatás kérdéseit. 

2009. április 2-án került sor a "Családtörténeti kutatás határon innen és túl" című, most megjelent könyv bemutatójára a Veszprém Megyei Levéltárban.
Hermann István levéltárigazgató üdvözlő szavait követően Dr. Horváth József a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Igazgatója mutatta be a 2007 májusában megrendezett konferencia anyagát közreadó kötetet. Ismertetésében először a kötet első részét méltatta, amelyben hazai és határon túli levéltáros szakemberek tanulmányai kaptak helyet. A neves, nemzetközileg is elismert szakemberek azokat a levéltári anyagokat mutatják be, melyek a családtörti kutatás szempontjából nélkülözhetetlenek, kitekintve a szlovákiai, erdélyi, szerbiai publikált forrásokra és feldolgozásokra. A kötet második felében a Veszprém megyében folyó családtörténeti kutatások eredményeiből válogatott írásokat értékelte. A témájában és módszertanában színes és érdekes beszámolók izgalmas lenyomatát nyújtják a 21. század eleji helyi kutatásoknak. Összességében a kötet kézikönyvként is szolgáltahat a családtörténet művelői számára. Az 500 példányban megjelent könyvet Veszpérmben, a levéltár központi épületében. A Török Ignác u. 1. szám alatt lehet megvásárolni.
A könyvbemutatót követően a "Személyes történelem és a családtörténeti kutatás új útjairól" rendezett kerekasztal-beszélgetésre került sor. A beszélgetés résztvevői: Madarász Lajos nyugalmazott levéltárigazgató, Schleicher Vera néprajzkutató, Horváth József könyvtárigazgató, Ladányi István irodalomtörténész, író, Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros, a kötet szerkesztője többek között olyan izgalmas kérdésekre kereste a választ, hogy mi lehet az oka a családtörténeti kutatások fellendülésének? Ki milyen nyomot hagy maga után, mit mond el, mint hallgat el és miért? Hogyan értelmezhető a személyes emlékezet, mint történelmi probléma? Mi a családkutatás emberi, szakmai "haszna"? Van-e hasznos, vagy haszontalan családkutatás? A téma aktualitását és a beszélgetés jelentőségét jelzi, hogy a levéltár előadóterme és a szomszédos kisterem megtelt érdeklődőkkel.

Az eltörölni kívánt múlt és a jelen világa jövőkép nélkül, ahogy Esterházy Péter nagyapja fogalmazott:

"Hősi halál? Nincs. Kegyelet? Nincs. A fiam? Nincs.
Nem vesszük föl az inventárba, tehát nincs.
Nincs múlt, nincs történelem, nincs ország, nincs
hagyomány.
A kommunisták a jelen, a brutális most."

Akönyv első része e történelmet megtagadó kísérletet elemzi a háború befejezése és az 1953 közötti időszakból, levéltári források segítségével.
A könyv második része családok életének epizódjait villantja fel, mutatva, hogy a család egy tagjának meghurcolása - népbíróság és igazoló bizottság elé állítása, "B" listára vétele, internálása, elítélése, behívása munkaszolgálatra - milyen következményekkel járt a családtagokra és az egész családra, rokonságra nézve.
Az élettörténet módszer segítségével felvett családtörténeteket dokumentumokkal és levelekkel egészítettük ki. Az egyes családok kálváriájának állomásait térképen is bemutatjuk, kitérve a szomszédos országokban élő magyarság meghurcoltatásának epizódjaira is.
A Magyar Ház Kiadó gondozásában 2009. februárjában megjelent könyvhöz csatoltunk egy Magyarország térképet, amely azt az 515 települést tünteti fel, ahonnan a családokat a 12 hortobágyi táborba deportálták. A CD melléklet tartalmazza a budapesti kitelepítettekkel kapcsolatos adatbázist 10989 személyről. Törvényeket, dokumentumokat, térképeket és a pécsváradi kuláklistát.

2009. tavaszán egyik szorgalmas kutatónk, aki Veszprém vármegye közgyűlési iratainak XIX. század eleji iratait kitartó és következetes munkával dobozonként átnézve kutatja, az 1821. évi iratok közt egy lepecsételt borítékot talált, melynek felirata: 4 Farkas Fülek.
A levéltár korábbi dolgozói, az iratokat rendező idősebb kollégák tudtak a tárgyi bizonyítékként a vármegyén bemutatott farkasfülek létezéséről, hallottuk ezeket emlegetni. Ennek ellenére a fiatalabb kollégák számára új felfedezésként hatott a fülek újbóli előkerülése.

A veszprémi káptalan újkori első hiteleshelyi felvallási jegyzőkönyvének felbukkanását és szerencsés megvásárlását 2008. május 14-én felolvasóüléssel ünnepeltük. Akkor igazgató urunk örömmel értesítette a jelenlévőket, hogy a Veszprém megye koraújkori története szempontjából is igen értékes kötet konzerválására és restaurálására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara 1 millió forintot ajánlott fel. A testület, mely az újkori közjegyzőség hiteleshelyi előzményeiből következő hagyományát is ápolni kívánja, és ezt tagjaiban tudatosítja, tartotta a szavát. 2008 folyamán sor kerülhetett a restaurálásra, melyet az OSZK-Soros Könyvrestaurátor Műhely Kft. vállalt, a munkát Tóbi Klára restaurátor végezte el.

A Kamara nagyvonalú felajánlását a látványosan megújult jegyzőkönyv ünnepélyes átadásával kívántuk megköszönni. Május 7-én tartott rendezvényünkön Tóbi Klára vetítettképes előadásában ismertette a konzerválás és restaurálás egyes lépéseit. Egyúttal alkalmat kívántunk biztosítani a Kamara bemutatkozására is. A testület tevékenységét, a közjegyzők jogszolgáltatásban, törvényhozásban és közéletben betöltött szerepét Kapási Olga elnökhelyettes ismertette. Ezt követően a Kamara egyik kiadványának bemutatására került sor.

Oldalak: << előző 1 2 3 4 5 6 [7] 8 >> következő